Szőlő és borkultúra.

Szőlő és borkultúra. A szőlő, a bor a falu legősibb jelképe, ezért szerepel a falu címerében is. Az első házi jellegű borversenyt 1991-ben rendezték meg. 1994-ben már háromnapos országos verseny lett belőle. Fokozatosan bővült a rendezvény, kulturális és borhoz, borászkodáshoz kapcsolódó programokkal. Pl: 1996-os év legjelentősebb változása és leglátványosabb eseménye volt, hogy ünnepélyesen megalakult a fesztivál idején a Szent Márton Borlovagrend.

A településen írásos említések szerint a XVIII. Századtól foglalkoznak aktívan szőlőműveléssel. A Bükkaljai Borvidék központi településének a legjellegzetesebb szőlőfajtája az olaszrizling. A táj termőhelyi adottságai, éghajlati és domborzati viszonyai a savas jellegű fehér szőlőfajták termesztésére a legalkalmasabbak, amelyekből az utóbbi évtizedekben jelentős mennyiségű, minőségi asztali bor kerül előállításra.

Az idegenforgalom fellendülése kapcsán az idelátogató vendégek a gyógyvíz testet üdítő hatása mellé a kiváló minőségű helyi borok lelket melengető érzésével is megismerkedhetnek. Az önkormányzat – felismerve a borturizmusban lévő lehetőségeket – a Cserépi úti pincesoron infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre, amelyek jótékony hatással voltak a helyi bortermelők és vendéglátók vállalkozó kedvére is. Idegenforgalmi szezonban, nagy számban keresik föl a strandhoz közeli pincesort és viszik jó hírét a helyben termelt boroknak.

Bogácson termelt kedvenc szőlőfajták
fehérszőlők: Olaszrizling, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Leányka,bTramini, Ottonel muskotály
kékszőlők: Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir

Szent Márton Borlovagrend

Az elnevezés a templom védőszentjére utal, akinek névnapján, november 11-én tartják a búcsút, és ekkor kóstolják és áldják meg az új bort. A Borlovagrend tagjai tetszetős egyenruhát készíttettek. Az országban több helyen, de Ausztriában, Németországban is terjesztették a tájegység jó hírnevét, így bővítve a nemzetközi kapcsolatokat.

A bogácsi Szent Márton Borlovagrend esküje

Előadja: Horváth Ferenc színművész

Csak mértékkel

Történelmi pincesoron
iszogattuk Bogács borát,
távolban egy bükki orom,
asztal mellet három barát

Először egy meszelyt kértünk
histórikus hangulatban.
Gazda máris fordult értünk,
bor meg eltűnt a garatban.

Emelkedett a hangulat,
jólesett a hűvös pince.
Ahol három barát mulat,
lecsúszik még egy-egy icce.

Szólt valaki: – Ha már iszunk
üssünk meg egy normál szintet,
legfeljebb ma nem ultizunk,
ezért kérünk még egy pintet!

Tislerics Endre

Forrás: “Borország szíve: Bogács” című antológia, Hajdu-Vinpress Kiadó 2001